A salsa sz� maga "sz�szt" jelent, amely a t�bbf�le st�lus, mint hozz�val� kevered�s�re utal.
Legink�bb a kubai �s afriakai gy�kereket tartj�k a salsa kiindul�pontj�nak, �m enn�l j�val t�bbr�l van sz�. Az eredeti kubai salsa alapja a son, amely kiss� visszafogottabb, �szt�n�sebb �s j�t�kosabb.
A salsa Amerik�ban a m�sodik nagy bev�ndorl�s hull�m idej�n terjedt el f�k�nt kubai, puerto ricoi, kolumbiai �s venezuelai emigr�nsoknak k�sz�nhet�en. A kubaiak azonban ragaszkodnak hozz�, hogy a salsa kubai eredet�, de hajlamosak maguk�nak vallani a puerto ricoiak, a kolumbiaiak, �s az USA-ban �l� ikszedik nemzed�kek is.
A salsa mai v�ltozat�ban sz�mos m�s ritmus is megtal�lhat�: rumba, son, guaracha, mambo, cha cha cha, danz�n, guguanco, guajira, charanga, cumbia, plena, bomba, festejo, merengue.
A casino (salsa) t�ncst�lusa v�ltozik vil�gszerte. M�g p�ld�ul New York-ban "2-re" t�ncolj�k, addig a kubai v�ltozatban "1-re" l�pnek.
A salsa sokban hasonl�t a mamb�ra; p�ld�ul mindkett�n�l hat l�p�st t�ncolnak nyolc �temre. A mozdulatok is majdnem megegyeznek, azonban a sals�n�l nagy szerep�k van a forg�soknak, �gy a l�tv�ny �s az �rz�s el�gg� elt�r a mamb�t�l. R�ad�sul am�g mamb�n�l �ltal�ban el�re �s h�tra kell l�pni, addig a sals�n�l ink�bb oldalra.